Olvashatóság-ellenőrző

Az olvashatósági képletek két dolgot mérnek, amelyek nehezen olvashatóvá tesznek egy szöveget: a hosszú mondatokat és a hosszú szavakat. A Flesch-féle olvashatósági index (Flesch Reading Ease) a mondatonkénti átlagos szószámot és a szavankénti átlagos szótagszámot egyetlen 0 és 100 közötti számmá egyesíti: minél magasabb, annál könnyebb a szöveg. A 60–70 pont közérthető nyelvet jelent, amelyet a legtöbb felnőtt erőfeszítés nélkül elolvas, 30 alatt pedig a szöveg nagyon nehéz. Angol szövegeknél az eszköz a Flesch–Kincaid-évfolyamszintet, a Gunning Fog-, a SMOG- és a Coleman–Liau-indexet, az automatizált olvashatósági indexet és a LIX-et is megmutatja, minden szövegnél pedig a leghosszabb mondatokat, amelyeket elsőként érdemes lerövidíteni.

Minden nyelvnek saját képletváltozat kell, mert a német vagy az orosz szavak természetüknél fogva hosszabbak, mint az angolok. Az eszköz német szövegekhez az Amstad-képletet, spanyolhoz a Szigriszt-Pazos-képletet (INFLESZ), franciához a Kandel–Moles-, olaszhoz a GULPEASE-, hollandhoz a Douma-, portugálhoz a Martins-, oroszhoz az Oborneva-, törökhöz az Ateşman-képletet használja, a svéd, a dán és minden más nyelv esetében pedig a LIX-et. A magyar szövegeket is a LIX értékeli, mert magyar nyelvre nincs külön képlet, a LIX viszont bármely nyelvnél működik. A szöveg nyelvét a pontszám mellett választhatja ki. A szótagokat szabályok alapján számolja az eszköz, ezért az eredmény becslés: tekintse iránymutatásnak, és jobban bízzon az olvasóiban, mint bármilyen számban.